Nem barnuló csiperkegomba Amerikában

Zöld utat kapott az első génmódosított csiperke az USA-ban.

Yinong Yang, a Pennsylvaniai Állami Egyetem (Penn State) növénypatológusa volt az, aki a közönséges csiperkegombát (Agaricus bisporus) úgy módosította, hogy az ellenálljon a barnulásnak. Ehhez azt a géncsaládot vette célba, amely a polifenol-oxidázt (PPO), a barnulást okozó enzimet kódolja. Yang csupán néhány bázispárt távolított el a gomba genomjából, ám ezzel működésképtelenné tette a hat PPO gén egyikét, az enzimaktivitás pedig 30%-kal csökkent.

„A tudományos közösséget nagyon örülni fog ennek a hírnek” – mondta Caixia Gao növénybiológus, a Kínai Tudományos Akadémia pekingi Genetikai és Fejlődésbiológiai Intézetének munkatársa, aki nem vett részt a gomba kifejlesztésében. „Bízom abban, hogy lesz még több olyan génmódosított növény is, amely nem esik hatósági szabályozás alá.”

Az USA Agrárminisztériuma (USDA) úgy döntött, hogy nem kívánja szabályozás alá vonni a CRISPR–Cas9 módszerrel génmódosított csiperkegombát.

Ez a régen várt döntés azt jelenti, hogy ez a gomba termeszthető lesz anélkül, hogy végig kellene mennie a hatósági ellenőrzési eljáráson. Így ez lesz az első olyan CRISPR módszerrel génmódosított élőlény, ami zöld utat kapott az amerikai kormánytól.

A génmódosítási technológia megnevezésének első tagja, a CRISPR egy mozaikszó, jelentése: “csoportos, szabályosan megszakított rövid palindróm ismétlések” (Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats), egy genetikai eljárás megnevezése. A második tag, a Cas9 annak a fehérjének a neve, ami ezt az módszert lehetővé teszi. A bonyolult részletekbe nem mennék bele, a lényeg, hogy ez a módszer lehetővé teszi, hogy olcsón, könnyen, gyorsan különböző géneket módosítsunk. Bármilyen géneket, bármilyen élőlényben, a baktériumoktól az emberig.

Yang gombája azért tudta kikerülni az USDA ellenőrzését, mert a módosítás hatására nem kerül a gomba DNS-ébe vírus vagy baktérium eredetű idegen örökítőanyag. Ilyen alsóbbrendű szervezetek örökítőanyagára volt szükség eddig minden génmódosításhoz a 80-90-es években, mikortól az amerikai kormányzat elkezdte kidolgozni a génmódosított élőlények ellenőrzésének, szabályozásának kereteit. Ezek az újabb génmódosítási módszerek, melyek nem használnak ilyen örökítőanyag hordozókat, alkalmasak lehetnek arra, hogy kiszorítsák a korábbi GMO módszereket.

Yinong Yang már cégalapításon dolgozik, ami majd piacra dobhatja ezt a génmódosított csiperkegomba fajtát. Azok a zöldségek és gyümölcsök, melyek kevésbé barnulnak, magasabb értéket képviselnek, mert szeletelés után hosszabb ideig őrzik meg színüket, így hosszabb ideig eltarthatók. Ez elmúlt 18 hónapban biotechnológiai cégek már dobtak piacra génmódosított, a barnulásnak ellenálló almát és burgonyát.

Forrás: http://www.gombaforum.hu/2016/tudomany/zold-utat-kapott-az-elso-genmodositott-csiperke-az-usa-ban/ 

Print Friendly
1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (No Ratings Yet)
Loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*